Manchester City Blog - Pride in Battle

Megvolt az első rangadó a szezonban. A legsimább meccs lett idén. A brutális Mané belépő után tíz emberre fogyatkozó vendégek nem nőttek fel a feladathoz.

A City játékosok viszont nem fékeztek, azt hiszem senki sem várt ilyen sima győzelmet.

Nehezen lendül mozgásba a gépezet, de az ellenfelek nem könnyítették meg a csapat dolgát - nem is ez a dolguk, de ezek a buszbetolásoktól már fáj a hajam -.

Három meccs, hét pont. Nem lehetünk teljesen elégedetlenek, a srácok küzdeni tudása remek, most már megnéznék egy focimeccset is.

Csak sikerült kierőszakolni Bournemouth-ban a három pontot, a múlt szombati bajnokin.

Megvolt az első hazai bajnoki a 2017/2018-as szezonban.

Nem olyan lett, amilyennek képzeltük.

Hibák sorozata jellemezte a meccset, de inkább arra az emberfeletti akartra/küzdelemre/alázatra emlékezzünk, ami a második félidőt jellemezte.

Megvolt kedden a felkészülési meccs a katalán fiókcsapat otthonában. Hát, izé. Nem volt se nem túl izgalmas, se nem túl érdekes.

Valahol az edzői utasítások erdejében elveszett a foci, nehezen lehetett átlátni mit is akar pontosan Pep.

Megvolt, sokat nem tudunk hozzáfűzni, remélem azért haszna volt valami.

Nehéz volt, baromi nehéz. Az újonc foggal-körömmel nagy erőkkel pakolta fel a téglákat a tizenhatosa elé. Nagy mázli - balszerencse - kellett volna a hazai pontszerzéshez.

A gálához pedig jobb összpontosítás, több egyéni villanás kellett volna. Nehéz volt, de csak áttörték a falat. Nem volt egy jó meccs, de kezdetnek jó lett bőven ez is.

Nehéz dolga volt a hazaiknak, baromi nehéz. Hughton megnézte a City a félkészülési meccseit, a saját csapatát ismeri, így döntött: falhúzás és imádkozás.

Baromi érdekes meccsel zárta a felkészülésnek ezt a szakaszát (a nyilvános/hakni edzőmeccsekre gondolok).

Érdekes, mert a helyszín különleges volt. Izland, a reykjavíki Laugardalsvöllur stadion. Érdekes, mert régi kedves ismerősökkel kezdődött a West Ham kezdője. Érdekes, mert megint láthattuk a csapat taktikai átalakulását.

Véget ért az idei amerikai kiruccanás. Azt kell mondanom kellemes volt.

Bizakodunk? Simán! Tudjuk hol tartunk? Háááátt, izé, bizakodunk - az meg simán megy nekünk -.

Az első meccsen a MU ellen pontosan tudtuk miért nem ment még a szekér, most csak reménykedhetünk, hogy Poch egy nímand, Pep pedig egy zseni. A Spurs játékosai bénák, az égszínkékek istenek, nem pedig éppen ott tartanak a londoniak az alapozásnál, hogy annyira be volt savasodva az izomzatuk, hogy alig bírtak mozogni.

De bizakodunk, jó lenne, ha amit most láttunk visszaintegetne nekünk a Premier League-ben is.

Volt időszak amikor még kurva jó volt a Bëlga, rögtön ez a szám jutott az eszembe ma reggel negyed nyolc felé.

Sorry, korán kellett kelni ma, na. Korán, mert meg kellett nézni, hogyan szecskázza fel a City Európa legjobb csapatát.

Nem, nem kell elszállni, nem ér semmit ez a győzelem, megy tovább a felkészülés, de jólesett.

Pár éve azt írtam egy ausztriai edzőmeccs után: nem kell mindent látni. Kurvára igazam volt.

De megint én voltam a hülye - a csajom értetlenkedése mellett - hajnalban meccs után kell kutatnom.

Az előző összefoglaló poszt óta a legnagyobb hír, hogy Kyle Walker csatlakozott a kerethez. Kellett is, mivel jobb bekk nemigen volt a keretben.

Tett róla a csapat az utolsó meccseken (az legutolsón meg pláne), hogy azért egy kis mosollyal a szájunk szélén zárjuk az idényt.

Rettenetesen rossz ellenfélt sikerült felkoncolni, de ettől még örülünk. Nagyon. Jöhet a nyár.

2008 szeptembere - 2017 májusa.

Nem kis idő, a fociban meg pláne nem az. Most eljött a búcsú ideje. Szép volt, érzelmekkel teli.

A pocsék formában lévő West Bromnál kevés ideálisabb ellenfél jöhetett volna a gálára az Etihadba (bár a végén azért csak mutattak valamit ők is).

Bye-bye!

Azon filózhattunk még, vajon az argentin mellett kinek lehet ez még az uccsó hazai bajnokija.

Sikerült végre elkapni a bajnokot!

Az utóbbi három bajnoki közül csak 2015 utolsó meccsén, idegenben sikerült egy izmos 0:0-át kisajtolni 2016 bajnoka ellen, utána kétszer tátott szájjal rohantunk bele Mr. Garrison fő művébe.

Most - nem kis szerencsével - sikerült legyőzni őket. Ideje volt.