Nehezen lendül mozgásba a gépezet, de az ellenfelek nem könnyítették meg a csapat dolgát — nem is ez a dolguk, de ezek a buszbetolásoktól már fáj a hajam —.
Három meccs, hét pont. Nem lehetünk teljesen elégedetlenek, a srácok küzdeni tudása remek, most már megnéznék egy focimeccset is.
Csak sikerült kierőszakolni Bournemouth-ban a három pontot, a múlt szombati bajnokin.
Eddie Howe nem akarta a véletlenre bízni. 5-3-2 volt az alapfelállásuk, de Afobe érkezte után egy még zártabb, 5-4-1-et is volt pofájuk előadni játszottak.
Begovic kapus mellett Aké és Mings is tanyát vert a tizenhatoson belül. Daniels a bal oldalra, Smith és Cook a jobbra figyelt. Az Arter-Surman-Gosling hármas meg lezárta a középpályát.
Erre kell valami megoldást találni. Az ellenfelek nemigen akartak eddig focizni a City ellen, nagy a sansz, hogy lesznek még páran akik ezt az utat választják a szezonban ellenünk.
Guardiola váltott, az öt védős rendszer helyett most a négyes mellett tette le a voksot. Az elgondolás jó volt, egy védő helyett még egy arc a támadó harmadba (így is Otamendi és Kompany is rengeteget lépdelt fel), a szélső védők szerepe meg nem nagyon változott.
Az először kezdő Mendy pedig valóságos bal oldali támadóként küldte be a labdákat szélről (tizenegy beadása volt, a legtöbb a mezőnyben, ebből három kulcspassz volt, azaz hiába volt remek a passz, a címzett nem jól sáfárkodott vele). Jó volt, jó lesz — nagyon — a srác.
A túloldalt Danilo — végre a helyén — kicsit más felfogásban játszott, kevesebbet tört előre, lényegesen kevesebbet adott be, de többször lőtt kapura és a végső döfést jelentő gólpasszt is a nevéhez kell írni.
A hazai gólnál nem hibáztatom, de tessék egy kicsit tökösebbnek lenni, a hátratett kéz rendben van, de bele kellett volna állni a lövésbe. Férfiasan.
Otamendi valami egészen lenyűgöző teljesítményt nyújtott — megint — egy személyben volt az összeköttetés a védelem és a középpálya között (nála volt a legtöbbet az egész meccs alatt a labda). Rengeteg jó passz (79, KDB-nek volt még ennyi, de Kevinnek hattal több kísérletből jött ennyi össze), ha a kapufája bemegy, akkor bizton állíthattam volna, hogy ő volt a mezőny legjobbja.
Mellette Kompany meg folytatja azt, amit az előző szezon végén abbahagyott. Pep lehet érzi, hogy ez a kettős most a tuti, ezért került Stones a padra? Remélem, végre megint le tud tolni egy szezont komoly sérülés nélkül.
Arról meg igazán nem tehetett, hogy amit kifejelt labdát, Charlie Daniels így bevágja.
Három középső középpályás volt, rengeteget mozogtak, alig volt pontja a pályának ahol ne tűntek volna fel. Fernandinho volt a fregoli ember, ha kellett hátra lépett a védősorba, ha az kellett előrébb váltott ki.
de Bruyne inkább bal, Silva jobb felé húzódott ki rengeteg kulcspasszt tálalva az előttük játszók elé.
Merlinnek össze is jött a gólpassz, szépen küldte át a labdát az üressé vált folyosóba (a keresztbe mozgó Kevin meg szépen vitte el a védőt).
Az előttük játszók, akik guardiolai értelemben voltak csak támadók. Jesus pl. több időt töltött a kezdőkörnél, mint a hazaiak tizenhatosánál. Nagyon hasznosan, jól (eredményesen) játszott, csakúgy mint Sterling.
Bernardo viszont még nem érzi otthon magát, kell neki egy kis idő, nem csoda, hogy ő volt az első lecserélt.
Ederson van még akit nem említettem, ő neki sok dolga nemigen volt, a meg gólról meg nemigen tehetett.
Tipikus meccs volt, nem is volt igazán helyzete a hazaiknak (egy blokkolt King próbálkozás), mégis megszerezték a vezetést. Van ilyen.
A 19. percben Ederson védte Defoe lövését (hál' istennek nem tudta helyezni), Smith ismétlése meg gyenge volt.
Egy percre rá Sterling lövését védte Begovic, egy percre rá viszont meglett az 1:1.
Egy gyorsan elvégzett szabadrúgás után (olyan gyorsan, hogy először Jesus Bernanrdo Silvába lőtte a labdát) egy Jesus-Silva-Jesus összjáték során (Akéval a nyakán) a kis brazil egalizált.
Nehezebb lett a vártnál, de ha nem jön ilyen hamar az egyenlítés, nem is tudom mi lett volna.
A gól utáni tíz percben rákapcsolt a csapat, folyamatosan jöttek az újabb és újabb helyzetek (milyen szép volt Danilo blokkolt lövése után a két Silva vállról-mellre kombinációja).
A szünet előtt pedig Fernandinhonak volt nagy helyzete.
A félidő után viszont lassan indult mozgásba a gépezet, a pontatlan City támadások után egy őrületes King kapufa jelezte, hogy a B'mouth is a pályán van.
Jött a 66. percben Agüero Bernanrdo helyett. Tökéletes döntés, mondhatni.
Aztán Otamanedi fejelte kapufára a labdát, a hosszú ívű lassú labdát csak leste Begovic.
Fájdalmasan lassan, küszködve, erőltetett helyzetekkel vánszorgott előre a meccs (a 81. percben közben Sané jött Jesus helyére).
Ez így piszok nehéz, ez így piszok nehéz lesz. A támadósor hatékonyságát növelni kell — nem, ebben nem segít (még?) Sánchez — bár az is igaz, hogy nem augusztusban kell a csúcson pörögni.
A végén csak kierőszakolta Sterling a győztes gólt (egy csere és egy ápolás miatt hosszúra nyúlt) a ráadásban.
Érdekesen találta el, de bent van. Három szenvedős meccs után jön egy kemény egy hét múlva. A gegenpressing mintacsapapata, a Liverpool. Nem lesz semmi. El sem tudom képzelni mi lesz azon a meccsen, de piszkosul várom.
Ha a Chelsea nem nyer a Vitality-ben, akkor a City lesz az egyetlen csapat, amely elvitte a három pontot a Bournemouthból.
A meccs végén történtekre viszont külön ki kell térni. 90 sokadik percben gól esik a szurkolók extázisban, Sterling kifut hozzájuk, sárgát kap (pedig a szurkolók vannak a pályán, nem ő a lelátón, a biztonságiak a rendőrök közbelépnek, kicsit erőteljesebben (aznap a második vonalban hasonló jelenetek zajlanak le Nottinghamben a Leeds győztes góljánál a ráadásban, de ott sem a stewardok, sem a bobby-k nem emberkednek), Agüero egy szurkoló segítségre siet (lásd még a '94-es magyar kupadöntőn történteket), de a biztonságiak jelentése szerint ütött is közben. Érdekes.
Minden esetre le a kalappal Kun előtt! Igazi vezér, ezt most megmutatta a pálya egy másik részén is.
A meccs jegyzőkönyve és az összefoglaló:
