Manchester City Blog - Pride in Battle

Ha visszafelé betűzöd azt a szót: labdarúgás, az jön ki: Pep Guardiola.. Ő egy zseni. Ezt még egyszer leírom. Egy zseni.

Ezt nem én mondom, ezt Dani Alves írta a Players Tribune hasábjain. De attól még igaza van. Nagyon is.

Üdv kedves olvasók, FortyTwo néven fogok garázdálkodni a blogon és ezennel útnak indítom az öt részes cikksorozatomat, mely - ahogy a címe is sugallja - Pep nyári nagytakarításáról fog szólni. Az első részből megtudhatjátok kiket nem láthattok többé strandkorlátkékben illetve, hogy miképp lehet párhuzamot vonni Micah Richards és Kyle Walker pályafutása között.

Igazi nagytakarítást végez Pep Guardiola a második Manchester Citynél eltöltött átigazolási időszakában.

A Premier League 2016/2017-es idénye elstartolt a múlt hétvégén. A City-nek a második fordulóban lesz az első hazai meccse (21-én, hétfőn látogat az Everton az Eastlandsre), amelyet az Etihad stadion megújulva vár.

Méltó otthon.

Nem csak a luxus a fontos, de akármilyen furcsa, a luxus közelebb visz a céljainkhoz.

Martín Demcihelis az a karakter, akit sokan szeretnek fikázni, még a saját szurkolóik is. Utálom az ilyen szurkereket, szívből.

Én sajnálom, hogy Demi nem rögtön Manchesterbe tette át a székhelyét, miután lejárt a szerződése Münchenben.

Az átlag szurkoló nem más, mint civilben az átlag választó (magyarán, mint a világban a közelmúltban lezajlott különböző választások utóélete megmutatta: tök hülye), a kisebb hibák örökké beégnek az agyba, egy-egy jól letolt szezon meg le van szarva. Így megy ez.

Búcsúzunk a ManCity Szalai Ádámától, átpörgetjük teljes karrierjét.

Ha már a Swansea elleni mikiegér kupa meccsen megannyi új/fiatal arcot láttunk, itt az idő, hogy adósságot törlesszünk. Fussuk át, kik is alkotják a csapatot a szezonban.

Ezek voltak a mozgások a csapat körül az átigazolási idényben.

Első részünkben igyekeztünk bemutatni az angol kötődést, amely Josep Guardiola életének legnagyobb részét valamilyen módon végigkövette, és azt, ahogyan a kisgyerek labdaszedőből előbb klasszis középpályás, majd gyakorlatilag segédedző vált Juanma Lillonál. A folytatásban magáról az edzőről lesz szó - vélhetően olyan előadásban, ahogyan azt az olvasó kevésbé ismeri. Amíg a múlt heti írás elsősorban Graham Hunter Pep's England Calling cikkére épült, most Martí Perarnaunak a mesterről szóló könyve jelenti az elsődleges forrást.

Nemrégiben az új boardot bemutató poszttal jelentkeztünk - most, hogy a tézis is csatlakozott végre a csapathoz - és túl vagyunk az első tétmeccsein -, illendő valami hasonlóval fogadni őt is. Pep Guardiola ugyanis egy régen dédelgetett álmot él meg éppen. Akárcsak a többi, más futballkultúrából érkező játékost és trénert, őt is magával ragadta a játék bölcsője. Igaz, a sáros mocsárvidékre hajazó elsőosztályú játékterek, az igazi Wembley, és a korábban Európában is domináló, britekből összeállított klubok ma már mindenki számára pusztán szép emlékek - Guardiolának ráadásul a meghatározó fajtából.

Szabadság után. A számomra csak a magyar válogatott szereplése miatt élvezhető Európa-bajnokság után, pont egy hónapja indult be az érdemi munka a csapat háza táján. Végre végre a szabinak, dübörög az elő, nyakunkon az igazi szezon. Számukra kezdődik a meló, nekünk viszont ez az igazi szabadság.

Szóval eltelt egy hónap Peppel. Beindult az új világ, megújult a címer, működésbe lépett a katalán board, van hírneves új playa a keretben, nem is egy, meg jöttek nem annyira hírnevesek is.

Megvan az új hazai, és az idegenbeli mez is, plusz megújult a a hivatalos honlap. Túl egy sikertelen és egy sikeresebb meccsen egy-egy német élcsapat ellen.

Nagyjából ezek voltak a fő történések Guardiola uralkodásának első hónapjában, amelyeket most újra átpörgetünk.

Végre vége az Eb-nek, egy hét múlva végre jön az igazi foci!

Gyorsan összeszedjük, hogy szeptember elejéig milyen meccsek várnak a csapatra, persze beeshet még 1-1 ellenfél addig is, de nagyjából összeállt a kép.

Augusztus elején jön az ellenfél, a hónap közepén/végén selejtezni kell a BL-ért, lassan visszakapjuk a focinkat.

Ami a Liverpoolnak a You'll never walk alone, az a Manchester City-nek a Blue Moon. Csak amikor ezt éneklik, nem maradnak olyan áhítattal kussban a digi kommentátorai, mint a ynwa alatt.

De ki vagy kik írták a dalszövegét? Mi köze Elvis Presley-nek a Kék Holdhoz? Mióta éneklik az eastlands-i fanatikusok? A Tovább után megtudod...

2016, a megújulás éve a csapatnál, mi sem fejezhetné ezt ki jobban, mint hogy címert is cserél a klub idén nyáron.

Ennek apropóján végigvesszük milyen címerek díszelegtek játékosaink szíve felett az elmúlt 136 év során.

Új időszámítás kezdődött a csapat életében, érkezik Guardiola, összeáll a katalán board.

Tixiki, Soriano, Rodolfo, Pep. Épül a Barca 2.0? Valami olyasmi.

Hogy ki is ők? A folytatásban erre keressük (próbáljuk keresni) a válaszokat.