Az ötödik (utolsó) mezes posztunkkal megérkezünk a 'mába'.
Bármilyen hihetetlen is, augusztusban már a negyedik idényt kezdtük meg az amerikai óriás sportszegyártó szereléseiben, ezeket az éveket lapozzuk végig.
Az ötödik (utolsó) mezes posztunkkal megérkezünk a 'mába'.
Bármilyen hihetetlen is, augusztusban már a negyedik idényt kezdtük meg az amerikai óriás sportszegyártó szereléseiben, ezeket az éveket lapozzuk végig.
Ismét a legjobb tizenhat közé került a csapat a Bajnokok Ligájában. Hurrá.
Tizenhat között, biztos csoport másodikként várhatjuk a Celtic elleni utolsó - tét nélküli - őszi bl meccset, majd tavaszra a - jelen állás szerint - a PSG, Benfica, Atletico Madrid, Monaco, Dortmund, Juventus hatos valamelyikét.
Elképesztő, hogy milyen visszafogott teljesítménnyel sikerült nyerni Londonban, a Crystal Palace elleni meccsen.
Nem emiatt a kiszenvedett három pont miatt lesz emlékezetes ez a bajnoki, hanem arról, hogy visszatért az elmúlt hat év - egyik - legfontosabb Manchester City játékosa a kezdőbe. Visszatért, de hogy?!
Hihetetlen egy csapat ez a Manchester City. Elseggeli szerdán a világ legjobb csapatát, hogy aztán pontokat veszítsen otthon az angol bajnokság újonca ellen.
Persze, ok és okozat, egy héten belül nem képes háromszor csúcson pörögni a csapat -faszé' nem?! - bla-bla-bla, de nem is ezt várom, csak azt a nyüvest 1:0-át kellett volna tartani a végéig.
Többen felvetették, krízisben a csapat. Talán nem volt krízis, de a látványos felemelkedés megtört, amit egy bénácska hatos követett.
Persze mindenki dörzsölte körülöttünk a tenyerét, de két remekbe szabott sikerrel visszakapaszkodtunk. Visszatekintünk erre a két meccsre és felmérjük a hatos sorozat által okozott károkat.
Már sikeresen hat meccsre nyújtotta a gárda a nyeretlenségi szériát, most a városi rivális rúgta ki a mikiegér kupából a csapatot.
Újabb kudarc, de ez most nem fáj annyira, teljesen más szemmel tudtam nézni ezt a meccset. Látva a két kezdőcsapatot, meglepett volna ha továbbjutnak a srácok.
Ma este újra derbi, de most a ligakupában.
Ennek apropóján a retrócity következő állomásán azokat városi derbiket vesszük sorra, amiket a kupában játszottak le. Előkaparunk néhány programfüzetet, jegyet és videót a múltból.
Túl szépen indult mindent, túl jól, túl simán. Elhittük, hogy minden rendben, patent minden, olajozott az átállás. Elhittük. Az a baj, hogy ti is elhittétek, fiúk. Az a nagyon-nagy baj, hogy elhitetted te is, Pep.
Nincs rendben minden - de szerencsére nem ég még a ház -, de nincs megállás, menet közben kell helyrepofozni a gépezetet.
Benyeltük. Újra. Pep is. Mi is.
Nagy reményeim nem voltak, de reméltem nem törli fel velünk a padlót a Barca. Megtették. Megint. Hülye hibák, bivalyerős ellenfél. Lehet kapaszkodni. Megint. Az elmúlt két meccsen elhagyott négy pont a csoportban, már több mint sok.
Bosszantó, több mint bosszantó meccs. Szar érzés a padlóhoz dörzsölődni.
Guardiola a válogatott meccsek miatti szünetben kissé átgondolta a dolgokat. Nem nagyon, de a glasgowi döccenő és a londoni kisiklás változtatásra késztette a kopasz bosst.
A második Swansea elleni meccs utáni poszt végén már írtam, hogy túl sok a banánhéj, bármennyire is figyelmes az ember, rá fog lépni. Összejött.
Előfordul. Először annyi történt, hogy az egyik csapat támadószekciója a legjobban működött a szezonban, a másiknak a legrosszabbul a védőszekciója. Ennyi. A másodiknál meg még vissza sem nyertük az egyensúlyunkat és léptünk is rá a következőre. Megvan a szezon első leseggelése, fel kell állni.
Szerda után újra a Liberty, újra a Swansea, de más mez, más felállás. Simább eredmény, de izgalmasabb meccs. Most már érezhetően sikerült egy kis előnyhöz jutni az üldözőkkel szemben a tabella tetején. Kell is, hiszen pontosan tudjuk: semmi sem tart örökké.
Ami igazán szomorú: a kupameccshez hasonlóan azonban most is kidőlt egy kulcsember.