Elképesztő, hogy milyen visszafogott teljesítménnyel sikerült nyerni Londonban, a Crystal Palace elleni meccsen.
Nem emiatt a kiszenvedett három pont miatt lesz emlékezetes ez a bajnoki, hanem arról, hogy visszatért az elmúlt hat év — egyik — legfontosabb Manchester City játékosa a kezdőbe. Visszatért, de hogy?!
Guardiola a németországi bl meccset szem előtt tartva két — amúgy — partvonalra tett játékost is a kezdőbe tett — ha nem lenne kilízingelve, akkor Hartot, Mangalát, Nasrit és Bonyt is a pályán láttuk volna, tuti —.
Sané valahogy nem tud beférkőzni a kezdőbe, a padon kezdett, és ott is maradt végig — csakúgy, mint Gündogan, akire a jelek szerint ráfért egy kis pihi a 'gladbach ellen —.
Be nem vetett csere volt még Iheanacho, akit egy éve pont itt ismertünk meg — és hozta a győzelmet —, hiába vártam, nem jött most, ahogy Navas és természetesen Caballero sem.
Pedig volt rá sansz, hogy Willy kezdjen, mert Bravo sérüléssel bajlódva érkezett vissza a chilei válogatottól.
Összekalapálták, így ő védett. Vagyis maradjunk annyiban, hogy beállt a kapuba és egy védése volt.. A 97. percben is sikeresen lekövette a hazaiak utolsó lehetőségét, nem rajta múlt. A Pep által elvárt passzpontosságot sem tudta hozni, 30 passzából 16 ért célba, ez majdnem csak 50%.
Legalább annyi ideje áll egy Welcome Claudio poszt a draftban, mint amennyit a bye-bye, Demi írás állt, de más okból. Még mindig nem tudom hová tenni a csávót.
Nem Bravo, hanem Kompany kezdése volt az igazán meglepő, a belga válogatottól ő is idejekorán tért vissza, mert összeszedett egy kisebb sérülést egy héttel előtte, de ő és az orvosi stáb is mindent rendben talált.
Rendben, de nem hiszem, hogy van mostanság pechesebb játékos a föld kerekén kapitányunknál. A 26. perben Bravo sikeresen letarolta. Próbált a pályán maradni, de nem bírt. Fejsérülés, remek. Jöhetett Zabaleta.
Pablo a jobb szélre ment ki, ott is inkább elől játszott, mélyen a Palace térfelén belül. A gól előtt határozottan határozatlan volt.
A visszatérő, Sagna volt eredetileg a jobb bekk, de Kompany kiválása után ő lépett be középre. Visszatérésnek tökéletes, jó meccse volt.
Stones pihenőt kapott, így Otamendi volt a másik középső védő, semmi extrát nem láttunk tőle, mint a csapat, pont olyan volt.
Kolarov. Aleks most is remek volt — bár volt amikor Zaha simán otthagyta —, de a szokásosnál most kevesebbet tört előre.
Már megszokhattuk, hogy legtöbbet a mezőnyben egy City középpályásnál van a labda, sokszor Fernandinho az a City középpályás, most is ő volt. Kiemelkedni ő sem tudott, a megszokottnál kevesebb pontos labdája volt — 74%, szám szerint ez 42 célba ért passzt jelent —.
Yaya Touré. Nem voltam benne biztos, hogy valaha ilyen fontos szerepben látom még a csapatban, de így lett. Jó, hogy így lett.
A menedzsere által rendezett ámokfutás mindenki ismeri, Guardiola bocsánatkéréshez kötötte Yaya további szereplését a csapatban.
A 'boro elleni meccs előtt meglépte, amit rég meg kellett volna lépnie: jött a bocsánatkérés.
Ez volt az első bajnokija, utoljára mikor a csapatban láttuk, a románok elleni bl meccsen, ami katasztrofális volt a számára. Lassú, körülményes, szemmel láthatólag túlsúlyos volt — állítólag nyolc kilót dobott le azóta —, szart rá mit akar Pep. El akart igazolni, de ezzel a mentalitással, megfejelve a nem filléres árával és a nem kevés bérigényével egyetlen épkézláb csapat sem jelentkezett be érte. Nem csoda.
A bocsánatkérés után számítottam rá, hogy Pep tartja a szavát — sokan ezt is nagyszerűnek tartják, hogy ennyire kontroll alatt tartja a csapatot, mindenre és mindenkire ráhatása van, ő hosszú-hosszú idő után az első menedzser, akinek ekkora szava van a klubnál —, és fel fog tűnni Yaya, de ahogy feltűnt arra senki sem számított, szerintem saját maga sem.
Ment előre, akart, csinálta amit nagyon tud és össze is jött neki az a két gól. Vitathatatlanul ő az elmúlt hat év legemblematikusabb City játékosa, méltó volt saját magához, a szurkolók őrjöngtek, a csapattársak felállva tapsolva várták az öltözőben. Jó, hogy így alakult.
Hogy mi lesz tovább? Pep meglebegtette, ha így folytatja, a tavaszi bl keretben is helye lesz. Ennyire ne szaladjuk előre, kíváncsi vagyok.
Yaya egy sorral Fernandinho előtt játszott, guardiolai szinten is jól passzolt — 43 pontos passz 49-ből —, sokat vállalt, sokat volt nála a labda, és lőtt két yayás gólt. Tökéletes meccse volt.
Sterling volt a jobb szélen, csinálta, tekert, semmi extra.
Nolito főleg az első félidőben pörgött sokat — ebbe a pörgésbe sok pontatlanság is beleszaladt —, a gólpassza jó ütemben érkezett vissza a feladóhoz. Silva váltotta a 67. percben, Merlinnek nem sok momentuma akadt.
de Bruyne. Kevin volt a másik acélos játékos most Yaya mellett, ő hozta legtöbbször helyzetbe a társakat, pontos szöglete nagyon kellett a győzelemhez.
Agüero. Sergio nem volt halálos, nem adott gólpasszt — az első gól előtti összjátékban azért benne volt — gólt nem lőtt — lövését megállították a gólvonalon —, tartalékolt a bl meccsre.
A 86. percben Fernando jött be helyette, falat képezni, időt húzni.
A Palace még nem is lenne antipatikus csapat, főleg a londoniak között, főleg a 'legeurópaibb' szurkolóik miatt, de amelyik kispadra Pardew leteszi a seggét, az már büdös nekem.
Igazi ikszes meccs volt, amin egyik csapat sem volt igazán topon, az ilyen meccseket az nyeri meg, akinek faszább a játékoskerete, van egy klasszisa, aki képes eldönteni a meccset. Bármilyen hihetetlen, ez most Yaya Touré volt.
Nem acélosan, de ment előre a csapat, közel volt, de most nem lett sem 1:1, sem 2:2. Egy picit jobb játékkal újra vissza lehet térni a győzelmekhez. Jó lenne.
A meccs jegyzőkönyve és az összefoglaló:
