Guardiola a válogatott meccsek miatti szünetben kissé átgondolta a dolgokat. Nem nagyon, de a glasgowi döccenő és a londoni kisiklás változtatásra késztette a kopasz bosst.
Nem csúszunk tovább a lejtön, de visszakapaszkodni sem sikerült.
Kolarov volt a két meccsen a fekete bárány, ő a padra szorult. Itt kezdett (mondom, hogy nem kezdett, hanem a padon ült) a nemzeti csapatában újfent kisebb sérülést benyaló Agüero, a porcelánláb-díj örökös tagságát szép lassan kiérdemlő Kompany, a jobb bekk, Zabaleta, az örök vízhordó Fernando, a kapuscsere Caballero és a születésnapos Nolito.
A legnagyobb újdonság a három alapvédős felállás. Otamendi jobboldali védő volt most, Clichy a bal (a francia több helyen is feltűnt a meccs során, mint az argentin). Stones volt a centerhalf, de az egész tizenhatos vonalát befutotta, de jellemzően a legtöbb időt a kezdőkör környékén töltötte.
E miatt a felállás miatt Gündogan és Fernandinho — ha kellett — többször is visszaléptek, de masszívan megszállva tartották a középpálya közepét. Ilkay parádésan osztotta a zsugát, 102 passzból 95 ért célt.
Silva abszolút játékmesterként előttük szervezte az életet, messze ő volt a legjobb City játékos ezen a délután. Gólpassz, kiharcolt büntető.
Sterling kezdett a balszélen, de nagy homály volt most, el-eltűnt, érdekes módon, amikor átkerült a jobb oldalra (Nolito beállása után) akkor mutatott végre életjeleket. Sané hasonló szerepet kapott a jobbon, egy fokkal hatékonyabb volt, mint Raheem.
Iheanacho igazi hamis kilences volt, de igazi kilences most nem akadt.
A sérüléséből rögtön a kezdőbe pakolt de Bruyne Silva mellett szervezte a játékot, Sané levitele után meg klasszik bal oldali támadóként volt számításba véve.
Érdekes volt a két ex-barcelonai edző párharca, de nem Koeman zsenialitása miatt vitt haza egy pontot a Toffiees.
Totális fölény, 73% körüli labdabirtoklás, nyolc kaput eltaláló lövés (kettővel szemben), de megint csikorgott a gépezet.
Főleg a büntetők terén. Ha nem adták meg az a baj (a 11. percben akár fújhatott is volna a spori Sané esésekor), ha megadták az is baj. Az elsőt de Bruyne pocsékul rúgta, a másodikat (az akkor már Kelcehi helyett a pályán lévő) Agüero ugyanúgy, ugyanoda lőtte. Bravó. Sergionak nem is ment a továbbiakban sem
A kettő között Lukaku remekül oldotta meg egymaga (a saját térfeléről indulva…) a legnagyobb sanszát a meccsen. Bejött neki.
Szerencsére Silva (az éppen beállt, éppen harminc) Nolito fejére varázsolta a labdát, így meglett az egy pont. Mert perszehogy a kapufát borotválta de Bruyne utolsó épkézláb lövése.
Ma könnyebb lesz a Barca ellen. Ja, nem.
A meccs jegyzőkönyve és az összefoglaló:
