Manchester City Blog - Pride in Battle

Nyolcból nyolc. Ez Guardiola és a City eddig a szezonban. Ez klubrekord. Egy edző sem startolt még így. Két hazai meccs volt terítéken a múlt héten, nagyon simán, gyakorlatilag tökéletes focit bemutatva (összességében) 8:0-val lett hozva a BL és a PL meccs is. A játék is kezd összeállni.

Élmény őket nézni.

A bl visszavágó igazi tét nélküli öröm-bánat-foci volt a 'B' csapatnak. Igazán furcsa volt nézni ezt a meccset tudván: ikonikus City játékosok jó eséllyel utoljára húzták magukra a csapat mezét, de volt aki először tehette ezt meg.

Így megy ez, egy új korszak kezdetén, de minden kezdetnek vannak kellemetlen része is. Ez a meccs határozottan a kellemetlen feléhez tartozott. Érzelmek, búcsú, bajnokok ligája csoportkör.

Megkezdtük. Baromira vártam, hál' istennek nem is csalódtam. Nagyon kíváncsi voltam mit főz ki Pep, mihez kezd majd a csapattal.

Nem csalódtam, de le kell szögezni: még nem jött el a szép új világ, nagyon messze van még. Ha nem lennék City szurker és nem érdekelnének a taktikai furfingok, akkor talán még anyáztam volna az első bajnoki meccset nézve, de nem várjunk, akkor nem is néztem volna meg ezt a meccset. Nem volt jó meccs.

A bukaresti bl meccs meg leginkább a felkészülést szlgálta. A román második éppen megüti egy közepes Championship csapat szintjét.

Még nincs befejezve a ház, az alap is éppen kész. Fel van túrva a kert, a Kamaz ki-be jár a cementes zsákokkal, de mi már látjuk: szép lesz ez.

Minden része, mindannyian részesei vagyunk a masterplan-nak.

Ahogy ígértük, három posztot szentelünk a távozó menedzserünknek edzőnknek, Manuel Pellegrininek (az első kettő itt és itt található).

Ma elérkeztünk ahhoz a három szezonhoz, amit Pelle a Manchester City kispadján töltött, akárhogy is nézzük: nem kevés sikerrel. Felidézzük az elmúlt három év sikereit, kudarcait, igazolásait. Kitérünk az első és az utolsó meccsére, mindenre ami eszünkbe jut.

Pellegrini farewell.

Kompany elfáradt izomzata, Yaya lelassult teste. Ezek vagyunk mi. Az elért bl elődöntő baromi nagy dolog, de a Real ellen azért többet vártunk. És még nincs vége, meg kéne tartani a bl-t érő helyet, vasárnap jön az Arsenal az Eastlandsre. Pazar, jön a teljes összeomlás?

Nem tudom mi lesz, tényleg nem. Noel Gallagher minden esetre pompásan összefoglalta a szerdai meccset nekünk:

Ünnep volt kedden az Etihadban. Nem sikerült nyerni, de ez a két meccs baromi nagy ajándék a csapatnak és nekünk is, akármi is lesz a jövő héten Madridban.

A fikázók bevehetik, a meccs olyan lett amilyen, de ez egy ünnepnap volt, holmi 0:0 nem ronthatta el. Sokan nem értik hogyan is működnek a City szurkolók, sima glory hunternek gondolják őket, de elég volt végignézni a lelátón és mosolyogva hallgatni ahogy élteti az 50.000+ néző nagy része Pellegrinit az utolsó percekben. Nem is kell nekik megérteni, ezt sem.

Ezidáig nem lehet panasz az áprilisra, a behabzsolt két szelet párizsi mellett szinte mindegy ki is jött szembe a feladat megoldva. WDWWWDW. Szép sorminta.

Az igazi erőfelmérő ma jön, nem vagyok befosva, ez a két meccs ajándék. De... Jó lenne egy perfekt április.

Van élet Manchesteren kívül, de még milyen! Lesz még élet idén tavasszal Manchesterben? Az szombaton (bajnoki a West Bromwich Albion ellen) és kedden (a Paris elleni bajnokok ligája visszavágó) kiderül.

Addig egy kicsit visszakacsintunk az elmúlt két idegenbeli mérkőzésre.

A manchesteri derbire készülve, a rags legszebb idei meccseit vetíthette orrvérzésig Pelle a srácoknak, mert sikerült remekül kopírozni őket, a legutóbbi két meccsen ünnepien mocskos rossz két 0:0-át sikerült produkálni. A két rettenetért azért járt egy bajnoki pont és egy bajnokok ligája továbbjutás, de az égiek a szokásos sérüléssel büntették meg a nézhetetlen izéket.

Deprengeni nincs idő, már húztak is a bl-ben, na és készülünk a vasárnapi derbire.

Hősies meccs volt a szerdai a bajnokok ligájában, hősies tőlünk, hogy összekaparták magukat a srácok a padlóról a három mocsadékul sikerült meccs után, és végre megvan (jóvan, most végre nem a Barca jött szembe) az első győzelem a bl kieséses szakaszában!

Hősies teljesítményt nyújtottak az ukránok is (december elején játszottak utoljára tétmeccset!), bár esélyük nem maradt, voltak pillanatok, mikor keményen szorongattak. Nem rossz csapat a Dinamo.

Megvan a továbbjutás. Ez fix. Egyelőre több nem kell.

Újabb kemény meccs, de lehet ennél keményebb?! A két hazai bajnoki vereség után Pellegrini londoni kamikaze akciója sem hozhatott sikert, így teljesen összezavarodva, tanácstalanul várjuk a ma esti ukrajnai bajnokok ligája összecsapást.

Az idény felén túllépve itt az ideje egy új posztnak is. Gyorsan átlapozzuk hónapról-hónapra a szezon eddig lefutott részét, megnézzük hol tart most a csapat, mit értek el, mire mehetnek a továbbiakban. Ráfókuszálunk egy-két játékosra (közte persze az új fiúkra). Életjelek tőlünk.