Bejelentkeztünk. Szemünk a trófeán.
Eszetlen egy meccs volt, már a monitor előtt ülve elfáradtam, a szezon eddigi legjobb meccsét játszotta a csapat, pedig van miből válogatni. Eszetlen, hogy egy héten belül (ok, többen nem játszottak kedden) sikerül két ilyen győzelmet aratni.
Három pontra a listavezető, összerántottuk az élmezőnyt, januárra megfordulhatnak az eddigi tendenciák, újraindul a bajnokság! Erre a győzelemre büszkék lehetünk. Nagyon.
Pellegrini kavarta újfent, 4-4-2 volt a hadrend. Clichy rendben volt a kezdésre, így ő került be a védelembe, ahová Kompany is visszatért. A középpályán a keddre már felépült Silva került balszélre, a jobbra az utóbbi hetekben pazarul teljesítő Nasri, így maradt a pad Navasnak, meg a Münchenben brillírozó Milnernek. A középső kulcsposztokon a lehető legjobb párosok voltak (Yaya és Fernandinho, Agüero és Negredo).
Már az elején látni lehetett, hogy nem szaroznak a srácok. Nagy iramban indult a meccs, és a mostani szokásoknak megfelelően már negyedórán belül jött is a gól.
Nasri szögletét Demichelis megcsúsztatta, Agüero félfordulatból bevágta. 1:0.
A 21. percben Kompany briliánsan szerzett labdát, passzolt Negredónak, aki talán (biztosan) túl hamar lőtte el a labdát. A gól után volt egy jó időszak, amikor meg lehetett volna sorozni a vendégeket, akár két húzásból is sikerült eljutni a tizenhatosukig, de ahogy lenni szokott, tíz perccel a vezető gólunk után ajándékoztunk nekik egy nagy esélyt, amivel éltek is.
Yaya labdavesztése után pikk-pakk a tizenhatosnál voltak, Walcott lövését csak leste Pantilimon (lehet, hogy megzavarta, amikor Demichelis bele akart fejelni, de ne má'). 1:1.
Persze a gól után bepörögtek az események, a 34. percben Negredo hagyott ki újabb ziccert, a 35. percben pedig Kompany-nak kellett nagyot mentenie.
A 39. percben újra nálunk az előny, Yaya labdájával Zabaleta a tizenhatoson belül, pontos passz, Negredo érkezik két védő mögötte, Szczesny előtte, de 2:1. Újabb Negredo gól, újabb Zabaleta gólpassz.
A gólnál megsérült az egyik középhátvédjük, Koscielny, őt Vermaelen váltotta.
A félidő ráadása egy szép Demichelis fejessel és egy pimasz Negredo emelési kísérlettel zárul.
A második félidő nem indult jól, előbb Kompany hitte magáról, hogy klasszis szélső, végigcikázott a balszélen, de a beadásra már nem maradt ereje, de ez még hagyján, Silva sárgája is, ami fontos: megsérült Agüero, jött helyette Navas. A csapat átállt a 4-2-3-1-re.
A csere után a bal oldali szögletzászlójuknál Özil csúnyán elpasszolta a labdát, Fernandinho lecsapott rá és irtózatosan nagy gólt lőtt. 3:1.
Ezután minden megpróbált az Arsenal, a második félidő első tizenöt percében 65-35 volt a labdabirtoklás aránya nekik, volt nem is egyszer zavar a védelemből (pl. amikor Fernandinho Pantilimon kezei közül vitte el a labdát). A 63.-ban aztán Walcott újabb gyönyörű gólt szerzett. 3:2.
De még mielőtt belelendültek volna, jött Silva. A 66. percben pimaszul beletette a lábát Navas beadásába. 4:2. A gól után nemsokkal le is jött David, Milner váltotta.
Pantilimon is megmutathatta a 68. percben, hogy nem véletlenül van a kapuban, Wilshere lövésénél nagyot nyújtózott. A 73. percben Navasnak nem volt szíve leadni a labdát (pedig Szczesny-t már kicsalta), az oldalhálóba lőtt.
A 88.-ban azt hittük, mindennek vége. Fernandinho szerzett labdát a félpályánál, Nasrinak lepasszolta, a kapu előtt visszakapta, feküdt mindenki. 5:2.
Megérdemelte. Jól játszik nagyon, ezek a gólok azoknak a figyelmét is ráirányították, akik baromira nem értik/értékelik, mit is csinál egy védekező középpályás.
De nem volt vége, pedig még García is jött időhúzó csereként, Nasri helyett. Samir nagy meccset tolt, kicsit túlpörögte a meccset, mert az Arsenal az ellenfél. Volt a vége felé két olyan jelenet is a tizenhatoson belül, amikor hiába harcolt, Mertesackerről visszapattant rá a labda, így még szöglet sem lett, meg egy elrontott lövése, bosszantotta nagyon, de nem baj, máskor összejön.
Szóval azt hittük vége, de nem. Jöttek még a pirosak, előbb fejeltek egy (talán) lesgólt, aztán jött egy bombafejes, Mertesackertől. 5:3. A 94. percben járunk.
Még mindig nincs vége. Milner dombitibi-i magasságokban, Yaya, hogy ne az eladott labdára emlékezzünk, értékesíti a büntetőt a 96. percben. 6:3.
Wenger hiába meresztgette a szemeit Pellegrinire, a bíró ténykedése ide-vagy oda (ezeket reklamálták a gúnárok: Zabaleta kezezését, puhlsanyisan, nem a kéz kereste a labdát. Yaya talpalását. Igen, eltalálta Giroud-t, nem volt szándékos, de a sárga igen, az járt volna. A lesek? Biztos volt, ami nem volt az, de ezt csak kb. a sokadik ismétlés után tudnánk, talán pontosan megmondani.) a hat gólra nem nagyon van magyarázat, csak magyarázkodás maximum. Az elmúlt egy hétben nem a listavezetőhöz méltó teljesítményt nyújtottak, remélem a formájuk kitart a jövőhéten is a Chelsea ellen (Wilshere is megtett mindent, hogy ne játszhasson, Mertesacker is összekapott Özillel, hogy a török nem köszöntötte a meccs végén a szurkolóikat), akkor nekünk 'csak' győzni kell a Fulham ellen és már meg is előztük őket.
A meccs jegyzőkönyve és az összefoglaló:
