Visszahozták a meccset a fiúk, de hogy! Utoljára a Barcelona elleni Bajnokok Ligája meccsen volt ekkora feltápászkodásra példa az idényben — oké, most gyökeresen mást játszott a csapat, de legutóbb tényleg a Barca ellen fordított 180 fokban a játék képén a csapat —.
Most sikerült, lehet ágálni ellene, de végre egy újabb rangadót húzott be a csapat. Szép volt!
A kezdéskor minden játékosunk fordítva felvett mezben érkezett a kezdésre, nyolcas számmal és Gündogan nevével, szép gesztus, de nem csak én tartottam kicsit furcsának, Ilkay is megköszönte szépen Twitterén de hozzátette: 'még élek'.
Stones és Kelechi egy héttel ezelőtti teljesítménye nagyon mély nyomokat hagyott Pepben, így most sem kerültek be a kezdőbe, sőt, a három védős felállás is maradt a talonban.
Guardiola nem hülye és nem fogja feladni a védőhármas alkalmazását, fogjuk még látni, de az tény, hogy jelen állapotában a csapatnak jobban fekszik a négy védős rendszer. Az, hogy a hármas felállást a mostani keret fogja tökéletesen elsajátítani, vagy új játékosok érkeznek a rendszerbe, ez a jövő zenéje.
John mellett — szerencsére — Caballero ült végig a padon, rajta kívül Nolito maradt még parlagon, na és a fiatal Aleix García.
Bravonak most annyi szerep jutott, hogy az ötödik percben eldőljön fájdalmas arccal. Bevallom, hogy egy kicsit összefostam magam, hogy ilyen hamar hátrányba került a csapat. Gyors, szép kontrát vezettek a vendégek, az álmomban nem gondoltam volna, hogy ez lesz az egyetlen kaput találó lövésük. De ez volt, szerencsére.
A Bravo história egyik újabb fejezete azzal bővült, hogy a pletykák szerint a vezetőség megpróbálja visszavásárolni a saját nevelésű Kasper Schmeichelt a Leicester City-ből, ahol a nyáron szerződtetett Ron-Robert Zieler véd Schmeichel sérülése miatt, inkább nagyobb, mint kisebb megelégedésére Ranieriéknek.
Zabaleta volt a hátsó négyes jobbján, ő volt ismét a kapitány, de közel sem volt olyan jó meccse, mint szerdán, feltehetőleg a sérülése miatt — a remek hétközi performansz után maradjunk ennyiben —. A szünetben le is kellett kapni. Pontosan nem tudni mennyire súlyos a sérülése, az optimista becslések szerint szilveszterkor már játékra kész lesz.
Pablo helyett jött Sagna, pont annyival jobb, amennyi már érzékelhető volt a csapat teljesítményén. Többet tudta segíteni a támadást — a vendégek vettek teljesen vissza? mondjuk tökre nem érdekel —, több pontos passza volt.
Érdekes hír, hogy a vezetőség a lassan a 35. életévét betöltő, donyecki legendát, a horvát válogatottsági rekorder Darijo Srna-t nézte ki jobb hátvédnek.
Otamendi volt középen, a gólnál Sánchez szépen kipasszolta őt is — tényleg fasza gólt lőttek —, de utána 90 percen át hozta a tőle megszokottat.
Ahogy Kolarovnál is megszokhattuk, hogy középen játszik idén. Sokszor, gyakorlatilag már többször, mint a szélen. Volt ennél jobb meccse is már az idényben, de megbízható centerhalffá vált.
A bal bekk Clichy volt, talán a legjobb teljesítményt nyújtotta a védősorban — talán csak azért gondolom így, mert ő tehetett a legkevésbé a bekapott gólról —.
Fernando sziklaként állt a középpálya közepén. Szikla, mert állta a sarat — többek között miatta — Özilnek momentuma sem volt, de a félelmetes Sánchez is (a többiekről nem is beszélve) megpihent a góljuk után, de Xhaka, Iwobi, Coquelin hármas sem tett túl sokat a sikerért és az is baromira jellemző, hogy a Cechnél három és félszer volt többet a labda és két és félszer több jó passza volt, mint Walcottnak.
Szikla, mert igencsak statikus emberünk, de nem volt olyan víz, ami elmosta volna.
Yaya volt még a középpálya közepén, 88 pontos passz, közel 10%-ban volt nála a labda a teljes mezőnyt nézve. Hatalmasat tolt le most, Pep is kénytelen volt elismerni az emberhegyet.
Egy kicsit aggasztó volt az első félidő, a gól után nehezen talált magára a csapat, amikor meg megvolt a fölény, az annyira meddő volt, amennyire csak lehetett. Nem volt nagy vasziszdasz, de mégis Yaya fejese ment először kapura a szünet előtt nem sokkal, aztán a fordulás után jöhetett a henger.
Ami biztos: lesz helye a bl keretben. Gündogan kidőlt, Kelechi januártól saját nevelésűnek számít, így hiába jön Gabriel Jesus, Kompany-t sem kell kirakni innen.
Elől nem a megszokott formációban állt fel a csapat. Kimondottan nem volt kinevezett ék, mind a négy támadó szellemű játékos bejátszotta elől a teret.
Sané góljáról lehet vitatkozni, de én nem fogok — vissza lehet keresni, ezt mondtam, akkor is amikor a City kapott ilyet —, ennyi belefér a támadó focit segítendő, és nem, nem akarok videó bíróról és más egyéb bullshitről hallani.
Szóval a gólja, jókor jött az első City-ben elért találata, jól fordult le, szépen tette el Cech mellett. Tetszett.
Jól mozgott, a gól mellett még a 61. percben volt még ziccere.
Navas váltotta, volt egy-két jó elfutása, kb. ennyi.
Silva is a meccs előrehaladtával lett jobb és jobb. A gólpasszát adhatta volna egy töredékmásodperccel hamarabb, de így sem lett semmi gond sem szerencsére.
A második gólnál — természetesen — lehet mondani, hogy lesen volt és zavarta a kapust, de szerencsére sem a bíró, sem az asszisztense nem így látta.
Zaba lecserélése után ő lett a csk.
de Bruyne akarta, a 71. percben volt egy jó kis lövése amibe Xhaka beleért, de a gól most sem jött neki össze, de jött a gólpassza, apám, hát az a labda... Perfekt. Aztán egy kapufa a 76. percben. Jöhetett volna a gól, de így sem tudom eldönteni, ő vagy Raheem volt a mezőny legjobbja.
Iheanacho bejött a helyére, sok mindenre nem volt ideje.
A meccs elején, alig egy perccel a bekapott gól után azt hittem, hogy Sterling kiegyenlít, esküszöm bent láttam azt a fejest. De aztán
Remek dolog, hogy a két mostani gólszerző simán eldöntheti majd 2022 decemberében is az Arsenal elleni rangadót.
Wenger megint nem győzött Guardiola ellen idegenben, nem nagyon volt válasza a franciának a City második félidei játékára. 2012 óta először fordult elő, hogy meccset nyerjen a csapat akkor, amikor hátrányban volt a szünetben. Visszahozták, kellett már.
A meccs jegyzőkönyve és az összefoglaló:
