Manchester City Blog - Pride in Battle

Az Etihad és az Etihad Campus. A City stadionja és vozáskörzete olyan, mint maga a csapat, sokkal komplexebb mint amilyennek elsőre tűník. Tegyünk egy sétát Manchester városának stadionjában és környékén!

Folytatjuk a sorozatunkat, amely a Manchester City mezeit veszi végig (az első poszt erre található). Az 1980-as évek végén vesszük fel a fonalat. A XX. század vége zaklatottan telik az Eastlandsen (két osztály le, majd föl, címercsere), de mezfronton is változik bőven a helyzet, két új gyártó is feltűnik és két új szponzorral is megismerkedhettünk.

Ma a kilencvenes évek közepének Cityjének emblematikus figurájára fokuszálunk. Georgiou, Giorgi, vagy Gio, de ahogy Angliában írták: Georgi Kinkladze lesz a célkeresztben.

Sikerült megint egy élvezetes meccset játszani, sikerült újra nagy arányban nyerni. Jó volt végre megint ilyen focit látni.

Hennessey, mint a jó konyak be lett csillagozva, néggyel a palackban mehettek vissza Londonba.

Az Everton elleni szerdai meccsen nem sok öröme lehetett az egyszeri City szurkernek, egy valami biztosan: nem kapott gólt a csapat. Nem kapott gólt Joe Hart. Ebben nem sok meglepetés van (hál' istennek), de igazán méltó teljesítmény volt attól a játékostól aki a leghosszabb ideje a keret tagja. Most újabb mérföldköhőz érkezett: ez volt a 250. bajnokija. Jó érzés tudni, hogy lehet még benne még egyszer ennyi. Congrats, Joe!

Az idény felén túllépve itt az ideje egy új posztnak is. Gyorsan átlapozzuk hónapról-hónapra a szezon eddig lefutott részét, megnézzük hol tart most a csapat, mit értek el, mire mehetnek a továbbiakban. Ráfókuszálunk egy-két játékosra (közte persze az új fiúkra). Életjelek tőlünk.

A blog első lakhelyéről költöznünk kellett, nem volt véletlen, azóta nem találjuk a helyünk, de talán nem mindig lesz így.

Egy Premier League-ben szereplő, BL-ben is induló csapat 8 millió fontért manapság fiatalokon kívül csak töltelékembereket igazol, és ha még egy mellékes rendszerbeli hiányosságot is pótol ezzel (név szerint: hazai nevelésű játékosok számának a korrigálása), akkor tényleg felesleges az egésszel foglalkozni. Alapjáraton tehát kijelenthető, a kutyát nem érdekelné Fabian Delph nyári átigazolása...

Az ínséges posztidőkhöz képest most egy hosszabb hangvételű írás érkezik, ahol bemutatásra kerülnek a legtehetségesebb fiataljaink: ki épp milyen fejlődési stádiumban van, mikorra törhet be, ha egyáltalán, vagy csak simán hol is tartózkodik épp a nagyvilágban. Beszámolók, merész jóslások, kedélyborzoló HD videk a folytatásban...

Dögmeleg (nem csak itthon, hanem Manchesterben is), de az élet nem áll meg, sőt, most kezdődik el csak igazán!

A hét elején a keret nagy része visszatért a vízpartról és megkezdődött a felkészülés a 2015/2016-os szezonra. Nem csak az edzések kezdődtek meg, hanem a csapat egy része el is indult a közel egy napos repülőútra, Ausztráliába, ahol egy rangos ellenfelekkel teletűzdelt nemzetközi tornán vesznek részt a srácok.

No nem a teljesítményt illetően, amivel semmi gond sincs, hanem a pályán kívüli események okán helytálló a cím. Megszokhattuk, mióta szöget vert a City a Premier League legszűkebb élvonalában, hogy nyugis januárunk van. Idén ez nincs így, két fő okból. Bony és Lampard ügye miatt.

Nekünk ez volt az év meccse, mint ahogy mindig is ez lesz. A Unitednek pedig még jóideig a Liverpool elleni, de nincs is abban semmi szégyellnivaló, hogy a nagytesó minket jobban idegesít, mint fordítva. Abban meg pláne nincs, hogy sokszor nyerünk.