manchester city hart portréAz Everton elleni szerdai meccsen nem sok öröme lehetett az egyszeri City szurkernek, egy valami biztosan: nem kapott gólt a csapat. Nem kapott gólt Joe Hart. Ebben nem sok meglepetés van (hál' istennek), de igazán méltó teljesítmény volt attól a játékostól aki a leghosszabb ideje a keret tagja. Most újabb mérföldköhőz érkezett: ez volt a 250. bajnokija. Jó érzés tudni, hogy lehet még benne még egyszer ennyi. Congrats, Joe! 

 

Joey 1987. április 19-én született Shrewsbury városában, Charles Joseph John Hart néven anyakönyvezték.

A helyi csapatban kezdett focizni, a Shrewsbury Town-ban. Az első meccset, 2004. április 20-án (egy nappal a 17. születésnapja után) játszotta egy Gravesend & Northfleet elleni bajnokin.

A kezdőcsapatban a helyét a 2005-2006-os szezonban biztosítja be, ekkor a Legaue Two-ban játszott a csapata. 2005-ben meghívót kapott az U-19-es válogatottba, és a fél Premier League elment legalább egy Shrewsbury Town meccsre megnézni a fiatal tehetséget, aki a 05/06-os idény legjobb kapusa lett a ligában.

Érdekes, hogy ameddig a csapat fel nem jutott a negyedosztályba (és nem számítottak jobban Joeyra) addig a helyi krikettcsapatban is rendszeresen játszott, a hírek szerint nem is tehetségtelenül.

Az U-19-es EB-re készülő, szépen megnőtt (196 centi) Hart végül Stuart Pearce-el állapodott meg, hivatalosan 2006. májusának a végén írt alá City-hez (a legendárium szerint a mu megfigyelői is ajánlgatták erősen a vén skótnak, de SAF inkább rágóra költötte a kért összeget). A Shrewsbury Town a különböző záradékokkal együtt nagyjából másfél millió fontot kapott Joeyért.

manchester city hart portré

Az első meccsét (Nicky Weaver és Andreas Isaksson sérülése miatt) már 2006. október 14-én hazai pályán játszotta a Cityben, a Sheffield United ellen. A meccs 0:0 lett (clean sheet az első meccsen! nem semmi debütálás).

Az időközben U-21-es válogatott Joey nem kapott több lehetőséget a két felgyógyuló vetélytárs mögött, így két harmadosztályú csapathoz került kölcsönbe. Először a Tranmere Rovershez, majd a Blackpoolhoz. A két csapatban tizenegy meccsen két gólt kapott, és így részese volt a Tangerines másodosztályba való feljutásának, bár a play-off döntőben csak a kispadon ült.

2007-ben az új menedzser Sven-Göran Eriksson már első számú kapusként számolt Harttal, aki összesen harminckét meccsen áll a City kapujában (ezeken tízszer nem kap gólt), a jó teljesítménynek köszönhetően meghívót kap a válogatottba, ahol Trinidad és Tobago ellen a második félidőben debütál.

A 2008/2009-es szezont is a kapuban kezdi, de januárban jön Mancini és a Newcaste-ből Shay Given, ezáltal Hart kiszorul a csapatból.

Mindenkinek jobb alapon a 2009/2010-es idényt a Birmingham Citynél tölti, nem is tétlenül. Ő lett a klub legjobb játékosa a szezonban, és a Premier Leagueben is ő kapja az év kapusa díjat az ifjúsági kategóriában.

manchester city hart portré

2010 őszén került újra vissza a csapathoz. A világbajnokságot a kispadról nézte végig (sajnos), de már Mancini abszolút kezdőként számolt vele, így most Given kerül perifériára.

A 2010/2011-es szezonban ragyogó teljesítményt nyújt, az FA kupa győzelem mellé megkapja a PL arany kesztyűt, megdönti Nicky Weaver rekordját az egy idényben kapott gól nélkül zárt meccsek terén (29 clean sheet, Weaver rekordja 26 volt, de ezt a League One-ban érte el). Ráadásul a szurkolók szavazata alapján övé az év teljesítménye, a Spurs elleni 0:0 során.

2011 óta aa sikersztori töretlen, a klub összes újkori sikerének részese (a kupagyőzelem mellett két bajnoki cím, egy ligakupa és egy community shield). Az arany kesztyűt még háromszor kapta meg ('12,'13,'15), Petr Čech és Pepe Reina előtt (nekik 3-3 van) vezeti a 2005-ben alapított díj képzeletbeli ranglistáját. 

A 25-ös mezszámot 2014 őszén lecseréltetik vele az #1-re, már csak jelzésértéküleg is. 

Eddigi pályafutása során 283 Premier League meccsen védett és csak 113 gólt kapott. Ha minden jól megy a legtöbb clean sheet-el rendelkező PL kapusok listáján a következő szezonban kiszorítja a top 10-ből Peter Schmeichel-t.

Jelenleg  az angol válogatott első számú kapusa (57 alkalommal húzta magára a három oroszlános mezt), és az is marad a nyári EB-n is (hiába Butland remek formája, csak valami balszerencse tudná kipenderíteni Hodgson csapatából).

Csak így tovább, még minimum 250 ilyet, Joey!