Lett még egy meccs a kupában, több mint két év után újra FA kupa meccset játszott a csapat az Etihadban. Ha már így alakult, akkor egy szép győzelem a kerekedett a végére.
Nagy meglepetések nem értek minket, de azért mindig látunk valami figyelemre méltót, ha pályára lépnek a srácok.
Nagy meglepetések nem voltak a kezdőben, ez csak amiatt baj, hogy rávilágít: nem elég hosszú a kispad — persze van aki leüljön, de messze nem azok, akiket Guardiola maga mellett szeretne látni a padon —. Ez még nagy baj lehet a következő három hónapban, pláne ha ne adj' isten kidőlne. Kompany és Clichy még nem épült fel teljesen — állítólag tényleg napok vannak csak hátra —, Gündogant tudjuk, hogy jó esetben bekapcsolódhat a nyári alapozásba, Gabriel Jesus meg nagyon reménykedik, hogy május első harmadában akár már harcra kész lesz.
Caballero, Sagna, Fernando — ő meglepett, hogy nem játszott egy percet sem —, Silva is a padon pihent — Yaya a lelátón —. Az utóbbi két 'nagy öreget' megdicsérte Pep, nagyra tartja az idei munkájukat, a hírek szerint kész újabb egy éves szerződést Yaya elé tolni. Hoppácska.
Tourét egyenesen keresztapának nevezte, jelezve, hogy nem csak a pályán, hanem az öltözőben is vezető szerepe van. Nem semmi, a túlsúlyos, durcás Yaya eljutott idáig. Az eszemmel tudom, hogy Gündogan sokkal, de sokkal jobban passzolna Guardiola rendszerébe, de az ami Yayával történt, örömmel tölt el — Ilkay sérülését természetesen baromira bánva —.
A kapuban Bravo kezdett. Nem nagyon vannak már szavak. Első kapura menő lövés. Gól. Fasza.
A vendégek tisztességes akciót vezettek, Harry Bunn pedig tökéletesen fejezte be. A jó Harry évek óta van már Huddersfieldben (véglegesen is már több, mint három éve), soha nem lépett pályára a City-ben, most mégis gólt lőtt az Etihadban, de milyet. Pimasz gól Bravónak.
Claudio minden szintet alulmúl, már a nézők is kikezdték.
A 43. percben volt egy védése, de bassza meg, az is kijött róla.
Zabaleta a kapitány élt a meccsen, rengeteget futott fel, a harmadik gólban alaposan benne volt, nem csak azért mert ő fejezte be az akciót, de a támadás építésében is igencsak jeleskedett.
A negyedik gól is nagymértékben múlt rajta, az ötödik végjátékban is ott ügyeskedett, inkább a támadásban, mint a védekezésben jeleskedett.
Stones volt a mezőnyjátékosok közül a legkevésbé jó ezen az estén. Sok dolga nem akadt mondjuk, de azt sem oldotta meg 100%-osan.
Otamendi valahogy mindig tud arról tenni, hogy jobbnak hasson, mint Stones — és nem csak a kiharcolt büntetőre gondolok —, talán mert jobb is?!
Clichy visszatért, jó meccset hozott. Tetszett az a jelenet amikor nyomás alá helyezték a védőt és Agüero roboghatott a kapu felé. Nem volt annyit elől, mint Zabaleta, de egy Huddersfield ellen remek bal bekknek tűnt.
Aleix García. Ő az egyetlen fiatal, akire Pep komolyan számít a jelek szerint. A mostanában megszokott középső szerepe lett az övé. A legtöbbet nála volt a labda, ő adta a legtöbb jó passzt (90% feletti pontossággal), szerelések, labdaszerzések. Jó volt.
Fernandinho. Őt el tudnám képzelni a Pep-systemben középhátvédként — szerintem jobb centerhalf lenne, mint full back —, pihenhetett volna a Stones-Otamendi páros egy tagja, ő mehetett volna hátra, középre meg Fernando vagy Delph. Pep nem így gondolta — vagy teljesen hülyeségnek gondolja, vagy minden idegszálával a kupára koncentrál, szerintem utóbbi —.
Ferna most egy sorral előrébb szerepelt.
A kapufáról visszapattanó labdára nem számított, szépen el is taknyolt. Benne volt a harmadik gól előtti támadás felépítésében, a negyediknél is jól játszott össze a többiekkel.
Sterling a harmincadik percben szépen táncolt be a tizenhatoson belülre, kötény, tényleg csak érkezni kellett. A második gólpassza is pazar volt, tuti napi szinten százas nagyságrendben küld be ilyet edzésen
de Bruyne nem tündökölt a gólok/gólpasszok terén — hatalmas helyzete az volt a második félidőben, amikor Sterling visszasarkalta neki a labdát, meg a 62. percben ráküldött pontos szabadrúgása — de a középpályán való jelenléte meghatározó volt.
Ő jött le a leghamarabb, a 75. percben.
Sané már a negyedik percben egy kapufával nyitott. A 30. percben Leroy hibátlan volt, ahogy a bírónál reklamálta a — szerinte — három elmaradt büntetőt.
Sajna aztán nem volt sokat nála a labda. Kár, jó nézni ezt a srácot.
Az utolsó tíz percet nem töltötte a pályán.
Agüerón már a meccs elején látszott, hogy nem akar szarral gurigázni, ahogy a hatodik percben bebőrözte a védőt és otthagyta, mintha ott sem lett volna, zseni volt.
Magabiztosan értékesített büntető, peches kapufa, gólpassz, tökéletes befejezés.
Az 50. percben ahogy meglódultak Sanéval, élmény volt. Egy új Agüerót látunk? Lehet. Úgy tűnik nem egyedi eset a Monaco elleni játékstílus.
Életveszélyes még mindig, de rengeteget dolgozik a középpályán, visszalép — vendég gólnál is ő volt az első aki a kapu elé ért!! —, szerel, labdát szerez, leköti a védőket, a széleken utat nyitva a zseniális Sané-Sterling kettősnek, középen meg de Bruynének (és más meccsen Silvának), ki van találva ez, gördülékenyen kellene már csak működnie a dolognak, minden meccsen.
A 79. percben lett lecserélve.
Delph volt az első beszálló a meccsbe, többnyire a védekező harmadban volt dolga. Sokat nem láttunk tőle/belőle.
Iheanacho is érkezett szűk negyed órára. Sajna csak ennyit kap még egy ilyen meccsen is. Fáj, de értem én, Agüero új játéka és a Sané-Sterling párossal való — orrvérzésig — összeszoktatása a fő szempont, nem az, hogy Kelchiből legyen valami. Azért remélem lesz.
A szenzációs gól/perc mutatói persze tovább javultak — Arteta amennyire bele tudja élni magát a gólokba, nagyon vicces/cuki/rendben van —.
Navas jött az utolsó tíz percre, ment a jobb szélre, így az utolsó időszakra Sterling lett a bal szélső, a gólpassza perfekt volt.
A meccs jegyzőkönyve és az összefoglaló:
Március 11-én negyed kettőkor irány: Middlesbrough.
