Manchester City Blog - Pride in Battle

A második Swansea elleni meccs utáni poszt végén már írtam, hogy túl sok a banánhéj, bármennyire is figyelmes az ember, rá fog lépni. Összejött.

Előfordul. Először annyi történt, hogy az egyik csapat támadószekciója a legjobban működött a szezonban, a másiknak a legrosszabbul a védőszekciója. Ennyi. A másodiknál meg még vissza sem nyertük az egyensúlyunkat és léptünk is rá a következőre. Megvan a szezon első leseggelése, fel kell állni.

Szerda után újra a Liberty, újra a Swansea, de más mez, más felállás. Simább eredmény, de izgalmasabb meccs. Most már érezhetően sikerült egy kis előnyhöz jutni az üldözőkkel szemben a tabella tetején. Kell is, hiszen pontosan tudjuk: semmi sem tart örökké.

Ami igazán szomorú: a kupameccshez hasonlóan azonban most is kidőlt egy kulcsember.

Kölökcsapat érte el az idei kilencedik meccsen a kilencedik győzelmet a szezonban. Mondhatni kötelező volt a siker, de egy picit mindig nagyképű ezt csak így kijelenteni.

Szóval tovább a mikiegér kupában, de megvoltak az estének a fájdalmas pontjai is.

Nyolcból nyolc. Ez Guardiola és a City eddig a szezonban. Ez klubrekord. Egy edző sem startolt még így. Két hazai meccs volt terítéken a múlt héten, nagyon simán, gyakorlatilag tökéletes focit bemutatva (összességében) 8:0-val lett hozva a BL és a PL meccs is. A játék is kezd összeállni.

Élmény őket nézni.

Ez is megvan. Behúzva a derbi. Az első félidőben olyan űrfocit láthattunk, hogy ihaj. Mourinho elmérte a dolgokat, Guardiola megnyerte a derbit.

Lépdel előre a csapat, az egyetlen amelyik a 100%-os a Premier League-ben. Lassan csak kurvajók leszünk.

Eddig nem szarozik a csapat, ötből öt a mérleg. A játék hullámzik, mint a címerben a Medlock, az Irwell vagy az Irk a hajó alatt. Hullámzik, de célratörő és erdményes.

Viszont most jön az erőfelmérő, a csata, a derbi, de nézhetjük úgy is, hogy a soros bajnoki. Vége a válogatott meccsek miatti szünetnek, a legutóbbi bajnoki felidézésével rázódunk vissza a megszokott kerékvágásba.

A bl visszavágó igazi tét nélküli öröm-bánat-foci volt a 'B' csapatnak. Igazán furcsa volt nézni ezt a meccset tudván: ikonikus City játékosok jó eséllyel utoljára húzták magukra a csapat mezét, de volt aki először tehette ezt meg.

Így megy ez, egy új korszak kezdetén, de minden kezdetnek vannak kellemetlen része is. Ez a meccs határozottan a kellemetlen feléhez tartozott. Érzelmek, búcsú, bajnokok ligája csoportkör.

Újabb meccs a Pep Guardiola korszakban, újra egy sima győzelemmel.

A címbeli állítás persze fals, szeles, hűvöskés délutánja volt a csapatnak Stoke-on-Trentben, nekünk viszont igazi verőfényes siker: otthon lett felnégyelve a mumus.

Megkezdtük. Baromira vártam, hál' istennek nem is csalódtam. Nagyon kíváncsi voltam mit főz ki Pep, mihez kezd majd a csapattal.

Nem csalódtam, de le kell szögezni: még nem jött el a szép új világ, nagyon messze van még. Ha nem lennék City szurker és nem érdekelnének a taktikai furfingok, akkor talán még anyáztam volna az első bajnoki meccset nézve, de nem várjunk, akkor nem is néztem volna meg ezt a meccset. Nem volt jó meccs.

A bukaresti bl meccs meg leginkább a felkészülést szlgálta. A román második éppen megüti egy közepes Championship csapat szintjét.

Még nincs befejezve a ház, az alap is éppen kész. Fel van túrva a kert, a Kamaz ki-be jár a cementes zsákokkal, de mi már látjuk: szép lesz ez.

Minden része, mindannyian részesei vagyunk a masterplan-nak.

Nem sikerült a főpróba, fasza lesz az előadás?

Nyugi, van még pár tucat ilyen közhely a tarsolyban, lesz mit eldurrantani a szezon közben is. Most rápillantunk a legutóbbi megaposzt óta történtekre és az Arsenal elleni vasárnapi Svédországban lezavart barátságos meccsre. Lassan kezdődik az idei móka!

Nem sikerült nyerni vasárnap az Arsenal ellen, de a remény nem halt meg. A 2015/2016-os Barclays Cripple Fight Premier League még nem ért véget.

Elég egy nyamvadt pont Walesben, aztán Pep is a bl-ben kezdheti meg manchesteri karrierjét, persze semmi meglepő nem lenne ezt a szezont látva , ha ez sem jönne össze. Most is lesz typical City-s végjáték?

Kompany elfáradt izomzata, Yaya lelassult teste. Ezek vagyunk mi. Az elért bl elődöntő baromi nagy dolog, de a Real ellen azért többet vártunk. És még nincs vége, meg kéne tartani a bl-t érő helyet, vasárnap jön az Arsenal az Eastlandsre. Pazar, jön a teljes összeomlás?

Nem tudom mi lesz, tényleg nem. Noel Gallagher minden esetre pompásan összefoglalta a szerdai meccset nekünk: